Mi történik a mediációs eljárás során?

Előkészítő ülés

A mediátorral történt kapcsolatfelvételt követően előkészítő ülésre kerül sor, amelynek során a mediátor külön-külön találkozik a konfliktusban érintett felekkel. A mediátor az előkészítő ülésen feltérképezi a konfliktus természetét, a legfontosabb csomópontokat, és segít feltárni és összegyűjteni azokat a témákat, amelyek a mediációs ülés fókuszában lesznek majd. Az előkészítő ülés arra is kíváló alkalom, hogy az ügyfél eldöntse, szeretne-e a mediátorral tovább dolgozni, kialakult-e az a bizalmi légkör, amelyben biztonságban érzi magát. 

Mediációs ülés

Az első ülésen a mediátor ismerteti a mediációs eljárás kereteit, a folyamat lényeges elemeit, különös tekintettel az önkéntességre és a titoktartási kötelezettségre. A felek és a mediátor aláírják a mediációs eljárásra vonatkozó Megbízási szerződést. Ezt követően valamennyi érintett lehetőséget kap arra, hogy elmondja, ő hogyan látja a konfliktust. A mediátor irányított kérdésekkel, visszajelzésekkel segíti a folyamatot, valamint azzal, hogy a kommunikációt egy olyan mederben tartja, ami elősegíti a kölcsönös bizalom kialakulását, a személyes szükségletek és érdekek feltárását.  Az ülés végén a mediátor összegzi, hogy meddig jutottak el a felek, és a jelen levők megbeszélik, hogy folytatják-e a mediációt egy következő üléssel, vagy megelégednek azokkal az eredményekkel, ameddig eljutottak. 

Egy mediációs ülés általában két - három óra. A konfliktus típusától függően általában egy-három ülésre szokott szükség lenni. 

Megállapodás

A sikeres mediációs eljárás végén a mediátor írásba foglalja az egyezséget. A megállapodás általában három részből áll:

  • Főmegállapodás: tartalmazza mindazokat a kötelezettségeket és vállalásokat, amelyekben a felek megegyeztek, és azok kivitelezési módját is.
  • Támogató megállapodás: ki, mit tesz meg azért, hogy a főmegállapodásban foglaltak valóban teljesüljenek.
  • Helyreállító megállapodás: mit történik abban az esetben, ha a  megállapodásban foglaltak nem teljesülnek. Mit tesznek ebben az esetben a felek.

Olyan esetben, amikor a felek között már peres eljárás van folyamatban, a mediációs eljárásban született egyezséget a mediátor olyan formában készíti el, hogy az benyújtahtó legyen a bíróságon. Amennyiben a peres felek azt közös nyilatkozatban kérik, a bíróság az egyezséget határozatba foglalja. 

Utánkövetés

A mediációs eljárás végén a felek megegyezhetnek abban, hogy egy bizonyos idő elteltével (fél év, egy év) újra ránéznek együtt arra, hogy a megállapodásban foglaltak megfelelően működtethetők-e, vagy szükség van valamilyen változtatásra. Van, hogy egy a felekkel kölcsönösen folytatott telefonbeszélgetés vagy e-mail váltás is elegendő, de az is előfordul, hogy újra leülnek az érintettek, hogy a tapasztalatokat átbeszéljék, és a mediátor segítségével az esetleges változtatások módját kidolgozzák. 

Különtárgyalás

A mediációs eljárás során bármikor lehetőség nyílik arra, hogy ha akár a felek, akár a mediátor, ha ennek szükségét érzi, különtárgyalást kezdeményezzen. Ez azt jelenti, hogy ilyenkor a mediátor külön ül le beszélgetni az érintettekkel. A mediátor titoktartási kötelezettsége a különtárgyalás esetén a távol levő féllel szemben is fenn áll, a különtárgaláson elhangzottakból csak annyit oszthat meg a másikkal, amire engedélyt kapott. Különtárgyalásra általában akkor kerül sor, ha az egyeztetés egy ponton erőteljesebben elakad. 

"Sétáló mediáció"

Nagyon elmérgesedett konfliktusok esetén, amikor a felek már leülni sem hajlandóak egymással szemben, lehetőség van olyan közvetítésre, amikor a mediátor egyszerre mindig csak az egyik féllel tárgyal, majd a tárgyalás "üzenetével" megkeresi a másikat. Mindezt addig folytatja, míg megállapodás születik, esetleg az érintettek már hajlandóak közvetlenül is tárgyalni egymással.